Udvozoljuk a Bokat regio honlapjan

 

ESEMÉNYNAPTÁR

HITÉLET
CSÍKRÁKOS PDF Nyomtatás E-mail
HITÉLET

 

Római katolikus templom

A hősies múltnak legszebb emléke Rákoson az ősi vártemplom, melyet a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére építettek 1270 és 1280 között. A templom az évszázadok alatt többször is leégett, melynek nyomai is megtalálhatók a gerendázatban. Többszöri átalakításon esett keresztül. Így 1571-ben Zablya Péter bővítette ki, mai alakjában 1758-tól áll fenn. A déli bejáró kőkerete románkori, ami azt bizonyítja, hogy a templom helyén az Árpád-korban is templom volt. A mai Cserei kripta egyik fala ennek az első templomnak a maradványa Szent István korából.

A legkiválóbb magyar és külföldi történészek sokszor és sokat tanulmányozták templomunk történetét. Endes Miklós könyvében a következő leírást és ismertetést találjuk róla: „A csíkrákosi egyhajós csarnoktemplom polygon záródású apsisú, melynek alapja a tízszögnek négy oldala. A templomnak magas tornya van. E templom egyike a legnagyobb csíki templomoknak, mely a falun kívüli magaslaton lőréses és bástyás kőfalával a szemlélőben maradandó benyomást kelt. Arányainál és díszítésénél fogva egyik legjellegzetesebb késő gót templom. Külön érdekessége, hogy az apsis tengelye a hajó tengelyétől 8 fokra balra elhajlik, mely Dr. Lestyán József véleménye szerint azt kívánja jelképezni, hogy a felfeszített, a kínszenvedett Krisztus feje is így hanyatlott alá. Kereszthajója a barokk stílus idejében készült (1756-1758), a sekrestye megnyújtatott. Ennek nyugati oldalához építtetett egy kápolna, mely az északi keresztszárny. A templom diadalíves, ívelését egy-egy kőpárkány választja el függőleges oldalaitól. A két párkány közepét egy-egy, sajnos ma üres pajzsocska ékíti. Az apsis belseje szép bordázatával kellemes gótikus benyomást tesz. A boltívek gyámkövei félhengerdedek, felül csinos kapitellel, melyek kettős gótikus profilos félkúpban végződnek. Ezek némelyikén, valamint a diadalív párkányának közepén trianguláris, plasztikusan kidolgozott pajzsok vannak. A lecke-oldalon, a diadalívtől második pajzs mezejében, a polja helyén kalapács látható. A többiekről a barokk türelmetlenség leverte a címerképeket. A kalapácsos címerképű pajzs-rózsával szemben lévő Magyarország egyik Hunyadi-kori címertípusát fedezte fel Sebestyén József, a sekrestyeajtón túl pedig a Hunyadi-holló körvonalait. (Ezt azonban Vámszer Géza tanár 1923-ban lefestette – Cs. L.) Az apsis bordái három bolt zérókörben támaszkodnak. A legbelső – a záródásban – ötszirmú, teljes, tehát belsőszirom-koszorús rózsát mutat, a diadalív felőli, szintén ilyen mért műben foglalva. Nagyon érdekes a közbeeső zárkő. Ez Sebestyén szerint négykaralyos mért művében egy címerképes plasztikus és színezett háromszögpajzsot tartalmaz. A pajzs vörös mezejében egy fekvő, szarvaival lefordított holdsarló van s ennek ölében alul egy ötágú aranycsillag. Bár a címerábrázolás hibás, mert a pajzsban a címerkép lefordult, mégis a Hunt-Pázmán nemzetség címerére kell gondolni éspedig János, Szent-György és Bazin grófjáéra, erdélyi vajdáéra. Ez a János 1463-ban volt erdélyi vajda, midőn Erdély honvédelmi szervezete egy erdélyi generalis congregation megalkottatott. Ugyancsak 1463-ban ez a vajda, a többnyire székelyekből álló táborával Ali basát kiverte. Ez a János gróf elnökölt a zabolai országgyűlésen (1466) és 1467-ben a Veres Benedek-féle összeesküvésnek király-jelöltje volt. Úgy látszik, hogy János gróf a székelyek iránti háláját leróni akarta, hozzájárult a csíkrákosi templom átépítéséhez. Nem egyedüli eset, hogy magyarországi főúr Székelyföldön templomépítéshez hozzájárul, így a somlyói barátok temploma újjáépítéséhez Hunyadi János mellett Báthori István is hozzájárult. A rákosi templom hajója erősen barokkos. Mennyezete stukkós, barokk-kori keletű a kórus felépítése, valamint a templom déli oldalán a kórusfeljáró és a boltíves, oszlopos folyosó, mely a déli bejárótól a kereszthajó külső szintjéig halad. A déli bejáró kőkerete románkori, jeléül annak, hogy a templom helyén az Árpád-korban is templom volt. A sekrestye ajtaja leszelt-ívű, gótikus. Az apsis ablakai közül egyiknek csúcsíves alakja van, mért művei azonban kitöröttek, a második befalaztatott, de igen szép műve megmaradt. Nagyon szép mért művű ablak nyílik a templom belsejéből a déli kereszthajó mennyezete fele, a padlásra. A templomtorony négyoldalú terméskőből épült, bejárata egyszerű, lemetszett élű, csúcsíves kőkeret; a templom oldalain emeletenként egy-egy lőrésszerű világítórés van, ezek nem esnek pontosan egy függőleges vonalba, felül mind a négy oldalán egy-egy nagy csúcsíves nyílással (csíki torony-típus).”
Mivel Szentgyörgyi János gróf - akinek címere a templom boltozati dongájának zárórózsájában található – Mátyás királynak volt erdélyi vajdája, feltehető, hogy a rákosi templom vajdasági templom volt. Erre lehet következtetni abból a tényből is, hogy a templomnak kettős karzata van, ahol a templomozás idején a szolgaszemélyzet foglalt helyet a felső karzaton. Bizonyos, hogy a rákosi templom úgynevezett „banderiális” templom. A bandéria olasz szó, ami magyarul zászlót jelent. Ebből származott a bandérium szó, ami zászlós lovascsapatot jelent. Magyarországon a 14. század folyamán szervezték meg az úgynevezett banderiális hadsereget: a főurak saját címerük és zászlójuk alatt vezették seregeiket a király zászlója alá. Természetes, hogy a főurak között erős versenyt folyt azért, hogy minél nagyobb csapatot tudjanak felszerelni, mert az tekintélyüket erősítette, gazdaságukat és hatalmukat mutatta meg. Ezek voltak az úgynevezett zászlósurak; Szentgyörgyi János is ilyen zászlósúr volt. Amikor a zászlósúr templomba ment, kísérete kétfelől, hosszan a fal mellett helyezkedett el, a szolgaszemélyzet pedig a kóruson. A zászlósúr az oltár közelében foglalt helyet. A banderiális templomok hosszúhajójúak voltak, hogy a zászlósúr kíséretének legyen hol elhelyezkednie a falak mellett. Az ilyen templomok építése a 14-15. század folyamán nagyon elterjedt volt.

Külön nevezetességei a rákosi templomnak a torony külsején látható különleges figurák, melyek hosszú évszázadok óta sem halványodtak el. Ezek úgynevezett „asztronómiai” (csillagászati) jelek, melyeket a 12. század végétől kezdtek alkalmazni. Európában mindössze néhány olyan templom van, amelyeken ezek az asztronómiai ábrák láthatók. Ezek a jelek „megkeresztelt” asztronómiai jelek. A pogány csillagászati szimbólumokat magukban nem alkalmazták, hanem keresztény motívumokkal keverték. Ilyen a vadászat, vigadozás, temetés, sírásás. Értelműket a következő rigmus fejezi ki: „Ma vigadoznak, holnap sírt ásnak.” Ezek a jelek a turáni alföldről kerültek ide. Ezt Maximilian Höll a bécsi Asztronómiai Intézet igazgatója állapította meg, aki járt Rákoson és tanulmányozta a templomot. A templom építésének időpontját ő is a 13. század végére (1270) teszi.

Római katolikus templom

„Rákos, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom a 13. században épült, 1574-ben újból építtetett, 1730-tól itt őriztetik Báthori András erdélyi fejedelemnek aranyszálakkal hímzett pluvialéja.7 (Ezt azonban Mária Terézia Bécsbe vitette - Cs. L.) Az anyakönyvek 1696-tól vezettetnek. A Bogát hegyen van az 1725-ben épült Fülöp és Jakab apostolok nevére szentelt kápolna. - Madéfalva leányegyházban, Márhegyes nevű dombon 1743-ban a község költségén épült a sokszor renovált Szent Anna kápolna. Vacsárcsi faluban pedig a Mi Urunk Jézus Krisztus színeváltozására szentelt kápolna Jánossi Mátyás költségén 1725-ben építtetett. A rákosi keresztutat Riesensteini Rómer Kristóf, I. székely határőrezredbeli kapitány építtette a püspök engedélyével, a török fogságból való kiszabadulása és a lutheránus vallásból a katolikus hitre térésének emlékezetére. A hívek száma 1839-ben 2713, 1881-ben 4095 volt a megyében, magyarnyelvű egyház. A templom tulajdonképpen a göröcsfalvi határon van Csere, vagyis Ködhegy oldalán, 1758-ban toldatott meg. A templom szentélye polygon záródású és jóval fennebb fekszik a hossztengelyénél, e kettő együtt 22 lépés hosszú a 10 lépés széles, ezeket egy merész metszetű diadalív választja el az aránylagosan rövid (csak 14 lépés hosszú) hajótól. A hosszú szentély ily aránytalan meghosszabbítását az áthajók tették szükségessé. Ez áthajók eredetileg a szentély magasságával bírhattak, hasonló diadalívekkel lehettek egybekötve, de az újabban alkalmazott törpeboltozat a diadalíveket eltüntette, s helyükbe mért körívvel záródó válívek (Arcaden) alkalmaztattak, melyek nem kevéssé sértik a műértő szemet, sőt az áthajók más, az összeillés (harmónia – Cs. L.) törvényeit sértő átidomításon is mentek át, mert míg az áthajó megtartotta eredeti, 9 lépés hosszú és 7 lépés széles nagyságát, addig a déli áthajó egy hossz-szentélyi oldaltolódással 15 lépésnyire szélesíttetett. Hogy ez későbbi kontár odatoldás, az építészet törvényeinek követelései mellett az is bizonyítja, hogy e toldás egy második kisebb válív által van egybekötve a szentéllyel; de mutatja főleg az, hogy e vállív felett még most is ott van a hossz-szentélybe nyílt csúcsíves ablakban tetőzete, díszművezetével egyetemben. Ez áthajók egyenes záródásúak, a törpített boltozatukkal idegenszerűen veszik ki magukat a hossz-szentély feltörő keresztboltozata mellett, amelynek a kajacs és horgonytagozatú gerincei és hevederei hosszúkás gyámkövekre nehézkednek. Zárkövei egyikén a nap és a hold (a székelyek címere) vannak a domborműbe vésve. Főportaléja átidomult, csakis déli oldalajtaja maradt meg, mely köríves, egyszerű hengertagozattal. Ablakai csúcsívesek ki- és befelé szélesedő tagozatlan béllettel, díszművezete csak is egynek maradt meg s ez a kettős három levél-ív feletti lóhereívével alakult. Sekrestye-ajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóhereívével záródik, szintén későbbi odaillesztésnek látszik, úgyszintén a szentély két ellentétes oldalán nyitott köríves ablak is. A templom déli oldalán és az áthajó nyugati oldala mellett is (kívülről) oszlopos folyosó vonul, mely félkör vállíveivel a román stíl reminiscenciáját (emlékeit – Cs. Z.) tartja fenn. Mindezek Orbán Balázs szerint kétségtelenné teszik, hogy a templom az átmeneti korszak műve és a Székelyföldnek mégpedig egyik szebb és kiválóbb műemléke, így a déli áthajó vállíve felett (a külső falon lévő) most fedél alatt lévő felirat nem a templom építési korát, hanem az áthajó új boltozatának odahelyezését s ezen áthajó elidomtalanító megszélesítésének idejét jelölheti, merthogy ezen, most fedél alá került rész egykor szabadon állhatott, mutatja az is, hogy e templom (kajacs és hengeralkotta) korona párkányzata is ott folytatva van, és mutatja a felirat alatt lévő s már a szentély leírásánál említett csúcsíves ablakocska is, mely eredetileg a szabadba nyílt, csak a későbbi (és a szentélyénél jóval alacsonyabb) szárny odaépítésekor került annak fedele alá, hol most is bajosan megközelíthető helyen rejtve és védve van.8 A felirat: Anno do-i (Domini) 157 (1570). Hogy XVI. századi a felirat, a minuskel betűk (magyarul kisbetű, a latin minusculus – elég kicsi - szóból ered – Cs. Z.) bizonyítják: »Hos opus fecit petrus Zabya.« Orbán Balázs is XIII. századi építésnek tartja e templomot, éppúgy mint Köpeczi Sebestyén József leírja.
A torony tíz lépés oldalhosszal bíró tömör négyszög-épület. Csúcsíves portalé vezet a torony alját elfoglaló előcsarnokba, fent kis oszlopocskák által összekötő csúcsíves ablakok, s ezek alatt mindenik oldalon rendszeresség nélkül elhelyezett lőrésszerű hanglyukak. E lőrések s a tisztán válogatott lapos kövekből épült falak nagysága és tömörsége arra mutatnak, hogy az önvédelemre is számítottak építésénél. E torony bevakolt küloldala veresen vonalozott kockákra van felosztva s monochromilag (egyszínű festészeti mód – Cs. Z.) roppant kezdetleges modorban mennykőt szóró Jupiter, buzogányos hős, szarvas, nap és hold, fák, oroszlán és más elmosódott alakok vannak minden rend és összefüggés nélkül lefestve.”
A templom hajójában rejtekhely van, hová az egyházközségi könyvek szerint a tatárdúlások alkalmával sok régi okmányt és irományt rejtettek el; hogy az valaha kibontatott volna, annak semmi nyoma nincsen; vajon nem ott rejtőzik-e az 1694-i tatárdúláskor eltévedt csíki krónika? Ki tudja, hogy e rejtek felkutatása minő felfedezésekre vezethetne? „Rákos e templomában egy nagyhírű, csodatételeiben a somlyóival vetélkedő Mária-szobor volt, melyet a Székely Mózes katonái és más eretnekek 1602-ben tűzre dobtak, más szent képekkel és keresztfákkal együtt, de a monda szerint a keresztfák szögei a tűzből kiugrottak és kiégették a templomdúlók szemeit. Losteiner históriája szerint (260. szakasz) Székely Mózes alatt a reformáció befészkelte magát Csíkba, Losteiner megemlít egy Nagyboldogasszonyban (Karczfalva – Cs. L.) lévő Kelemen nevű prédikátort, kit a nép később megútált, elűzött és az átállottak házait lerombolta.”
Az újabb kutatások a templomra vonatkozólag azt állapították meg, hogy a torony különálló „őrtorony” volt, mely Szent László idejében épült. Erre enged következtetni a tornyon lévő feliratban szereplő 1074-es évszám és Zabya Péter neve, akiről a történelemkutatás kiderítette, hogy Szent László király erdélyi alvezére volt. Ezt a felfogást vallja Vámszer Géza kutató is. A tornyon kívül létezett a Szent István idejében épített kisebb templom is. Az 1574-es évszám kiolvasása ezért tévedésen alapult. A rákosi templom tornya tehát 1074-ből való. A rákosi templom északi részébe 1847-ben háromszor ütött bele a villám. Ezt jóval megelőzőleg, a legutolsó tatárjárás (1694) alkalmával a templom tetőszerkezetét elpusztították a tatárok. Sokaknak az a feltevése, hogy a templomtól titkos alagút vezetett le a plébánia hátához. Ilyen alagútról az egyházi feljegyzések nem tesznek említést, ellenben megemlékeznek egy rókalyukszerű alagútról, amelyet menekülésre használtak. Ez embermagasságú volt, tetejét gerendákkal rakták be, földdel behányták, és tetejére bokrokat ültettek. Természetesen ennek ma már nyoma sincsen meg. Tudjuk azt is, hogy a 17. század körül Rákosnak nem volt állandó plébánosa. Az egyházi teendőket a somlyói barátok látták el.

 

Forrás: Császár László CSÍKRÁKOS MONOGRÁFIÁJA, 1957

 

A bogáti kápolna

A bogáti kápolnaA Bogáth, a Vár- és Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is. Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt; lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található; erődítve, mert e hegyek észak-keletre kirúgó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképi vár, azon a helyen, hol most a kápolna fekszik. A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bírt. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak is a keleti oldalon - hol a hegy meredeken van leszelve - szünik meg. E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelitését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.

 

Egyház

Titulus: Kisboldogasszony; Örökös Szentség imádási nap.: IV. 28.

Postacím: 537298-Racu 166., Of. p. Miercurea-Ciuc, jud. Harghita Tel. 0266-379.350
Filia: Csíkvacsárcsi (Vãcãresti) – Urunk színeváltozása; Örök. Sz. i.: V. 19.
Plébános: T. Búzás Árpád
Lélekszám: máterben 1380, filiában 510, összesen: 1890.

 

Története:
1333-ban plébániatemploma van, melynek papja Simon, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast és 2 banálist fizet (Beke 178).
1524-ben plébánosa „de Kis Azzon: Laurencius de Oláhfalu, Vice Archidiaconus Sedis Chyk, Szent Gyorgyo ac Kazzon” (Görög Joachim, Csík, Gyergyó, Kászon. Székely nevek eredete).
Temploma legkésõbb a XIII. században készült: 1270-80 (Biró 22). A gótikus korban csúcsíves diadalívet kap és szentélyt is építenek hozzá. Csak falfestmény töredékei maradtak meg (Balogh J., 140).
1756-58-ban kereszthajóval bõvítik.
A torony a legrégebbrõl megmaradt része a templomnak. Érdekesek a tornyon látható figurális rajzok. Legújabb vélemény szerint Zabya Péter 1507-ben csak restaurálta, tehát régebbiek (Kelemen, Emlékkönyv 254).
A fõoltáron az oltárkép Veress Mátyás alkotása 1794-bõl. A mellékoltárok 1692-ben készültek.
A mai plébánialakot 1864-ben építették.
Vacsárcsi filiában 1712-ben építenek kápolnát, amely helyett 1982-84-ben új kápolna épül Kovács Jakab esperes-plébános idejében. Ennek oltárképe (Urunk színeváltozása) Beczásy Antal festõmûvész alkotása.
A Bogát-hegyen kis kápolna áll. 1725-ben építették. Helyén minden jel szerint vár állott.

Forrás: Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség honlapja

 

Religie:Romano-catolic Localitate:Racu Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Adresa:nr. 166 Cod poştal:537298 Telefon :+40 266-379. 350 Preot:Búzás Árpád Hram:Sf. Maria Mică, Stil arhitectonic:Gotic Detalii:Biserica fortificată romano-catolică este pe teritoriul Satului Nou, este declarată monument conform registrului monumentelor ale judeţului Harghita din 1992. Una din cele mai vechi clădiri din fostul Scaun al Ciucului, monumentul datează din secolul al XIII-lea. Biserică banderială cu multe elemente caracteristice unei fortificaţii. Biserica originală a fost extinsă în anul 1574, ultima modificare importantă datează din 1758.
Principalul punct de atracţie este turnul de 30 m înălţime construit cu o tehnologie foarte veche, cu var stins la faţa locului, pe care sunt pictate cu roşu-brun semne zodiacale, unicat în estul Europei. La origini turnul a fost ornamentat foarte intens, din decoraţiile originale se văd figuri antropomorfe, animale, motive florale, constelaţii şi alte elemente decorative.
Sculpturile din lemn din interior datează din anul 1692. Istoricul franciscan Losteiner aminteşte de existenţa unei sculpturi făcătoare de minuni a Fecioarei Maria, cu puteri similare celei de la Şumuleu, dar care a fost distrusă în anul 1602.
Există şi porţiuni importante din zidul de apărare. În curtea bisericii se află monumentul preotului paroh Zöld Péter (1727-1795) , opera sculptorului Ferencz Ernő (1980) . Alte informaţii:Csíkrákos

 

Religie:Romano-catolic Localitate:Racu Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Adresa:pe dealul Balogh Cod poştal:537298 Hram:Sf. Filip și Iacob, Detalii:Construită în secolele XVI, modificări în 1725. Cod Monument:HR-II-m-B-12936

 
CSÍKSZENTMIHÁLY PDF Nyomtatás E-mail
HITÉLET

Egyház

Történet

1333-ban de Sancto Michaele néven írja a pápai tizedjegyzék, amikor papja, János 1 garast, majd 3 banálist fizet. Ugyanebben az évben Beke pap is fizet 3 banálist. 1334-ben újra János fizet 2 régi banálist (Beke 179). Ekkor tehát Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma van. Erre a korra (XIII.-XIV. sz.) utal a főbejárat kapubéllete. Két régebbi dátumot is számon tartanak: 1103 (Szepesi püspök jegyzőkönyve) és 1188 (1785. évi vizitációs jegyz.). Utóbbiról az a vélemény, hogy 1488 lehet, ami megfelel a mai templom korának (Schematismus 1882, 73).

A régi hajóhoz János vajda korában (1457-67) építik a szentélyt. A hajót 1819-ben bővítik. A régi falakon freskók töredékei tűntek elő. Sajnos levakolták, sõt egy ablaknyitáskor (?) megrongálták.

A XV. századi (vagy 1510-20) Szent Mihály szobrot a Csíkszeredai Múzeum őrzi (Schematismus 1882, 73; Balogh J., 141, 157, 128). Az 1502-bõl származó rovásírásos deszkát Bécsbe vitték.

A templom tornyát az 1694. évi tatár rabságból való kiszabadulás emlékére Csíkszentmihályi Sándor Mihály építtette.(Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig, Budapest 1938)

 

Szentmihályi egyháztanács

  1. Szakáli András -gondnok

  2. Petres Ferencz - algondnok

  3. Mezei László - pénztáros

  4. Kosa György - jegyző

  5. Németi Ferenc egyháztanácsos

  6. Marucza Zoltán

  7. Szőcs Árpád

  8. Tatár Imre

  9. Csiki Ferencz

  10. Szekeres Csaba

  11. Csiki András

  12. Kosa György

  13. Csiki Antal

  14. Kosa Tibor

  15. Mihály Lajos

  16. Ladó György

  17. Szőcs Vilmos

  18. Részeg László

  19. Ladó Antal

  20. Balázs József

 

Ajnádi egyháztanács

  1. Bilibok Tibor - gondnok

  2. Fénya Szekeres Antal -algondnok

  3. Szőgyőr Loránd - pénztáros

  4. Bakó Antal - jegyző

  5. Bogos Ignácz

  6. Sipos András

  7. Sipos Rudolf

  8. Jáno József

  9. Szőgyőr Domokos

  10. Máté József

  11. Kerekes Imre

  12. Szőgyőr Gábor

  13. Ferencz Ernő

  14. Bilibok Ignácz

  15. Erőss József

  16. Albert Levente

  17. ifj Szőgyőr Gyula

  18. André Mihály

 

 

Csíkszentmihály (Mihăileni)

Búcsú: Szent Mihály arkangyal;

Örök. Sz. i.: IV. 2.

Postacím: 537200-Mihăileni-Ciuc 183., jud. Harghita

Tel. 0266-326.051

Filia: Ajnád (Nãdejdea)

Búcsú: Szent István király; Örök. Sz. i.: IX. 23.

Plébános: T. Tankó Szilveszter-László (Mobil: 0726-187341 begin_of_the_skype_highlighting 0726-187341 end_of_the_skype_highlighting)

Lélekszám: mater: 843, Ajnád: 579, összesen: 1422.

 

Csíkszentmihályi templom

 

A szentmihályi templomban nincsen egyetlen román kori emléktárgy sem, pedig 1334-ben már plébániával rendelkező község volt. Ha a tatárjáráskor (1242) elpusztult, akkor szinte száz évig templom nélkül nem lehetett ez a pappal rendelkező község. Kérdéses tehát, hogy hol lehetett az a temploma, ha nem a mainak a helyén? Ha a csíki települések lépcsőzetes lehúzódási rendszerére és Cibrefalva történetére gondolunk, feltételezhetjük azt, hogy Szentmihály első települése is keletebbre, valahol a Pogány-havas nyugati lejtőin lehetett. S ha igen, akkor mi történhetett templomával, amikor a XV. század első felében a falu lehúzódott a földművelésre alkalmasabb mai helyére? Vagy otthagyták, mint kicsi, kiöregedett és divatjamúlt rozzant épületet, vagy köveit lehozták a mainak a helyére, de faragott ajtó- és ablakkereteit stb. nem tartották érdemesnek az impozáns méretű és új stílusú csúcsíves templomnál felhasználni s csak mint törmelék-követ „falazó követ" belerakták az új falakba s így ezek ma láthatatlanok.

Minket most műemlék szempontjából a mai templomépület érdekel. Amint említettem, Alszeg és Felszeg között egy enyhe dombon fekszik a lőréses kőfallal körülkerített, mai, szép csúcsíves templom, amelynek karcsú tornya a csíki csúcsíves toronytípusok egyik legszebb példánya.

Endes Miklós néphagyományra hivatkozva 1188-ra teszi a templom építésének idejét (természetesen nem a mai csúcsívesre gondolva) és hogy 1501-ben valamelyes (?) átalakítás történhetett.

Orbán B. Szepesi püspök chronostichonjára hivatkozva az 1552-ős évszámot véli a templom építésének időpontjául megállapítani.

E szakszerűtlen véleményekkel szemben K. Sebestyén József a szentély evangéliumi oldalán levő középső gyámkő pajzsán a Hunt-Pázmán nemzetség faragott címerére alapítva véleményét, a templom építésének időszakát az 1457-1467 közötti évekre teszi.

Ebből a korból való az egész szentély-mennyezet és a külső támpillérek, valamint a faragott kövekből rakott torony a csúcsíves, kis világítórésekkel és négy felső nagy ablaknyílással. Eleinte alacsonyabbra tervezték és csinálták a tornyot, mert a nyílások alatt - befalazva - látható a négy régi, hasonló alakú ablaknyílás. Csúcsíves még a torony alatti nyugati bejárat, de ez valamivel későbbi lehet. A templom diadalíve már barokk, és a hajó mennyezete is sima, vakolt. Az ablakok is mind barokk félkörívesekké lettek a XVIII. században. A cinterem délnyugati bejárata felett is egy barokk portikusz van. Az 1930-as években egy templomfestéskor az északi falon, belül a karzat mellett másfél m2 felületen középkori falfestmény-töredék került napfényre. Ez csatajelenetet ábrázol.

Falkep

A feltárt falkép ma is látható.

A templomból ered a Csíkszeredái Múzeumban őrzött igen szép fafaragása Szent Mihály-szobor. A szinte életnagyságú vaspáncélba öltöztetett alak a sárkányra lépve készül megölni a sárkányt. Kár, hogy mindkét karja csonka.

Szentmihály cintermében van egy kőkereszt, amelyre rá van vésve a madéfalvi veszedelem SICULICIDIUM chronostichonja. Állítólag ez volt az első kereszt a Vészhalmon, de mivel az osztrák kormányrendelet eltávolította onnan, egy Búzás János nevű szentmihályi ember elvitte falujába s halála után az ő sírhalmánál helyezték el. Endes M. szerint pedig a kőkerítés falába van beépítve.

Adatközlő: Szőcs Vince , szentmihályi gazdálkodó.

Kapcsolat: Tankó Szilveszter plébános (Tel:0726-187341)

 

Religie:Romano-catolic Localitate:Mihăileni Comună:Mihăileni Judeţ:Harghita Adresa:nr. 183 Cod poştal:537200 Telefon :+40 266-326. 051 Preot:Gergely Fülöp Hram:Sf. Arh. Mihail, Detalii:Biserica romano-catolică este declarată monument conform registrului monumentelor ale judeţului Harghita din 1992. Se află în apropierea staţiei de cale ferată. Şi-a căpătat forma actuală în urma reconstrucţiei din 1448. Orbán Balázs, citând o consemnare a episcopului Szepesi din 1103 consideră, că în locul actual s-a aflat o biserică la începutul secolului al XII, ceea ce ar însemna, că este una din primele biserici din Secuime. Este o construcţie în stil gotic. Statuia din lemn care reprezintă Arhangelul Mihail, datând din 1510-20 se află azi în colecţia Muzeului Secuiesc al Ciucului. Biserica găzduieşte una din rarele inscripţii runaice secuieşti.

 

Religie:Ortodox Localitate:Livezi Comună:Mihăileni Judeţ:Harghita Cod poştal:537201 Hram:Naşterea Maicii Domnului , Detalii:Construită în 1910

 

Religie:Romano-catolic Localitate:Nădejdea Comună:Mihăileni Judeţ:Harghita Adresa:nr. 444 Cod poştal:537202 Detalii:Capela romano-catolică s-a construit din donaţia familiei Bernáld în 1514, reconstruit parţial în 1846.

 
MADÉFALVA PDF Nyomtatás E-mail
HITÉLET

Religie:Romano-catolic Localitate:Siculeni Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Adresa:nr. 464 Cod poştal:537295 Telefon :+40 266-379. 243 Preot:Bartalus Zoltán-Jakab Hram:Presfânta Inimă a lui Isus, Detalii:Biserica romano-catolică, construită în 1912, se află pe malul drept al Oltului. Aparţinea de parohia din Racu, este parohie de sine stătătoare din 1911. Prima biserică proprie a fost construită în anul 1743. În prealabil în cimitir a existat o căpâlnă datată din secolul al XIV-lea, demolată în 1840.

 

Religie:Reformat (Calvin) Localitate:Siculeni Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Adresa:Strada Madéfalva nr. 742 Cod poştal:537295 Telefon :+40 266-371838, +40 744-478216 Preot:Dezső Tibor Attila

 

Religie:Romano-catolic Localitate:Siculeni Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Cod poştal:537295 Telefon :+40 266-379.243 Preot:Bartalus Zoltán-Jakab Hram:Sf. Ana , Detalii:Capela cosntruită în 1970 este transformată în 1995 Alte informaţii:Madéfalva Állomási Kápolna

 

Religie:Ortodox Localitate:Ciceu Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Cod poştal:537297 Detalii:Construită în 1939

 

Plébánia

Felcsíki fõesperesi kerület

Tit.: Jézus Szíve; Örök. Sz. i.: IV. 27.
Állomási Kápolna – Tit.: Szent Anna
Postacím: 537295-Siculeni 464., jud. Harghita
Tel. 0266-379.191
Plébános: T. Bartalus Zoltán-Jakab
Lélekszám: 2130.

Története:
1567-ben a regestrum Amadéfalvának írja (SZOKL II., 221).
1602-ben már Madéfalva.
Csíkrákos filiája volt. Kápolnája volt a Morhegyes dombon 1743-tól, Szent Anna tiszteletére. Az 1940-es években bontották le (Schematismus 1882, 71).
1911-tõl lesz önálló plébánia. 1912-ben építik templomát. 1923-ban, Biró Ferenc idejében (1911-33) szentelik fel.
Mivel az állomás körzete messze esik a falutól és a templomtól, viszont az állomás mellett tömbháznegyed épült, azért ezek részére kápolnára volt szükség. Egy 1970-ben épült mérnöki lakást 1990-ben vásárolnak meg, Balázs György plébános közbenjárásával, amit 1995-ben alakítanak át kápolnává.
1926-ban nyitanak katolikus iskolát, de 1935-ben meg is vonják a mûködési engedélyét.
Madéfalván van a Siculicidium emlékmûve az 1764-es évi népirtásról.
Itt született Szentandrásy István OFM (1606. XI. 30.), aki Erdély kinevezett püspöke volt (1618-30). Veszprém püspöke lett.
Madéfalva szülötte Tamás József segédpüspök (1944. XI. 12.).

 

 

 
CSÍKCSICSÓ PDF Nyomtatás E-mail
HITÉLET

 

Római katolikus Plébánia

Az egyházközség papjai a plébánia alapításától:


1. Székely József 1783 aug. 4.
2. Törörk Adalbertus 1786 nov. 21.
3. Gyenge András 1808 okt. 13
4. Szõcs Antal 1810 júl. 30
5. Puskás Tamás 1867 jan. 2
6. Kovács Mihály 1890 ápr. 28
7. Incze Domokos 1902 jan. 15
8. György Illés 1905 okt. 26
9. Búzás Imre esperes 1914 szept. 20
10. Ferencz Benjamin kan. 1965 máj. 1
11. Bereczi István 1978 jan. 27
12. Nagy József 2004 aug. 1

 

Római katolikus templom

1566-ban jelentkezik elõször mai nevén az oklevelekben.(C. Suciu: Dictionar istoric).Az 156-I registrum 17 kapuval jegyzi meg.(Szokl.II.221.) 1675-ben szintén Csíkcsicsó formában fordul elõ. Középkori templomáról nincs okleveles adat. A sok bõvítés és átalakítás ellenére régi templomáról, a külsõ támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt.(Banner Z.: Csík.) 1699 nov. 26-ról paphívásról és papmarasztalásról van adat, ami feltételezi, hogy itt már elõbb templom volt és annak papjáról akartak gondoskodni. Semmiképpen sem tételezhetõ fel, hogy a zavaros XVII. században építették volna a templomot. Bizonyosabb, hogy az elõzõ századból való. Az 1784. Évi püspöki vizitatio megállapítja, hogy a templom egyik részén: „ obscura atiquitatis signa visebantur” régiségének jeleit látták. Sajnos ezt nem részletezik.(Schematizmus:1882, 67) Csíkdelnének, illetve a szent János templomnak volt a filiája, de már 1699-ben szeretett volna saját papot hívni. 1776-ban és 1782-ben megkísérli az elszakadást az anyaegyháztól, de a jóváhagyást csak 1783-ban kapja meg. (Schematismus 1882, 67: Endes: Csík, Gyergyó. Kászon 337.) Mindvégig katolikus falú. (Lestyán Ferenc-Megszentelt kövek 235.) Végleges formáját, amely ma is látható 1839- be kapta. A templom tornyán levõ 1450-es évszám egy korábbi kápolna emlékét õrzi. Az egyházközség és templom védõszentje Páduai Szent Antal. Búcsúünnepe június 13-án van. A fõoltár 1800-ban készült. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja. 18. századi: olaj vászon, kopott. A kép jobb oldalán sötét ruhában, saruban térdel, elõtte térdeplõn könyv. A bal felsõ részen felhõben Mária a kis Jézussal, rózsaszínû ruhában, kék köpenyben, barokk korona a fején. Jézus kezében földgömb. Felettük, mellettük angyalok. Az oltár fehérre festett fa, aranyozott díszekkel. A kép mellett 2 oszlop, aranyozott babérfonalakkal és aranyozott oszlopfõvel. A kép felett egy-egy aranyozott levélcsomó. Fentebb szögletesen kihajló perem aranyozott tojássorral. Legfelül ovális leveles szegéllyel, kerek aranyozott keretben festett Szentháromság piros ruhás Krisztus, kék ruhás Atya között fentebb a galamb, a Szentlélek. Az oszlopok felett egy-egy váza, aranyozott levelekkel. Az oltár két oldalán egy-egy szobor: diakónusi öltözetben, fehér alba, aranyszegélyû bordó tunikában: egyik pálmával és kövekkel Szt. István, a másik hasonló ruhában Szent Lõrinc csak pálmával. Mindkettõ fején sugaras glória. Tabernákulum kicsi, ivelt. A mensa téglából rakott, vakolt, festett. Oldalában beépítetve régi cibórium fülke. 19. sz. mészkõbõl, faragott, csúcsívek, elõl kereszt bordákkal. Egykori vas ajtaja is megvan, rácsosan fûzött vaslemezekbõl, vékony négy levelû rózsa rászögelve. Ez is be van festve. A szent sir kápolnában: Boldogságos Szûz Anya Lourdesi szobra van az 1890-es évekbõl Festett faragott fa, fehér és szürke olajfestékkel átfestve. Itt van egy festmény is: Könnyezõ Mária 1708-ból jelzés nélkül olaj vászon, felül ívelt álló téglalapforma. Vörös háttér elõtt kissé balra forduló kék köpenyes, kendõs fiatal nõ félalakja, sötét vörös ruhában, nyakán boglárról csüngõ kereszt, bal kezét a köpeny alól kidugva mellére teszi, feje körül glória. Alatta predellán felirat: VERA EFFIGIES B. V. M. LACRIMANTIS ET SUDANTIS TYRNAVIAE IN HUNGARIA ANNO 1708. Renov in 1953. A bejárati oldalkápolna bal oldalán Jézus Szíve szobra áll az 1890-es évekbõl. Festett, faragott fa. A tipikus eddig sokszor látott forma erõsen átfestve vörös, szürke, fehér olajfestékkel. Szószék 18. század vége (?) Faragott, festett fa, fehér és aranyozott, korlátján nyelv alakú kartusokban színes képek ötször. Csészéje alul ananászban végzõdik, kannelurás, mélyöblû, rátétes négy babérlevél fûzérrel, körben palmettasorral. Befelé ívelõ támfalán a színes képek között aranyozott rózsalevelekkel, a képeken középen Jézus alakja kezében könyvvel „Elmenvén hirdessétek ….stb.” Jézustól jobba-balra a négy evangelista. A szószék hátfala és ajtaja copf díszû, kupolás hangvetõjének tetején Keresztelõ János szobra. A csíkszeredai szószékkel rokon. A templom mellé Szõcs Antal plébánossága ideje alatt építették a plébánia épületet, a kántori lakot és a tanítói lakást. 1825 és 1830 között szintén Szõcs Antal plébános vezetésével az Olt felé a lápon át a falú utját és megépítették közmunkával. 1920-30 között Búzás Imre esperes ideje alatt a templom új födélszerkezetet kap.

Religie:Romano-catolic Localitate:Ciceu Comună:Siculeni Judeţ:Harghita Adresa:nr. 152 Cod poştal:537297 Telefon :+40 266-379. 271, +40 744-136. 762 Preot:Nagy József Hram:Sf. Anton de Padova, Stil arhitectonic:Baroc Detalii:Biserica romano-catolică a fost sfinţită în 1783, cu hramul Sfântului Anton de Padua. Pelerinajul are loc în ziua de 13 iunie. Biserica este monument arhitectural, conform registrului monumentelor judeţului Harghita (1992) . Din punct de vedere eclesiastic a aparţinut parohiei din Delniţa, dar încă din 1699 avem date, despre dorinţa comunităţii locale de a avea propriul paroh. Despărţirea s-a produs abia în 1783. Altarul bisericii datează din 1800. Pictura principală, opera unui meşter necunoscut, reprezintă protectorul bisericii, Sfântul Anton de Padua. Biserica a căpătat forma actuală în 1839. Din vremea în care parohul bisericii a fost Zöld Péter, o cruce de piatră este păstrată până-n zilele noastre clădită în zidul protector al bisericii. Având în vedere structura nacelei, se presupune că iniţial biserica a fost construită în stil gotic. Satul a avut o căpâlnă în locul denumit azi muntele lui Sf. Francisc. Parohia, de asemenea este monument arhitectural.

 


 

Térkép

Fényképalbum

KIADVÁNYOK, MÉDIÁK

Honlapajánló