Udvozoljuk a Bokat regio honlapjan

 

ESEMÉNYNAPTÁR

Latnivalók, Műemlékek
Csíkszentmihály PDF Nyomtatás E-mail
Latnivalók, Műemlékek

Elhelyezkedése:

A falu Csíkszeredától 13 km-re északra a Rákos-patak völgyében fekszik.

Látnivalók:

- határában 6 km-re keletre a Pogányhavas nyugati nyúlványán, melyet Vártetőnek neveznek, Balaskó várának romjai láthatók.

- Római katolikus erődtemplomát a 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15. századi falfestményei vannak. Tornyát Sándor Mihály építtette a török rabságból való szabadulása emlékére. A főoltárra állított Szent Mihály faszobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével.

- templomkertjében áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt.

- a Biális-kúria a 19. század elején épült.

- a Lóvész közelében található Karakó-völgyhíd, Erdély legnagyobb völgyhídja, a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye.

Római katolikus templom

Csíkszentmihály lőréses kőfallal kerített templomát a XV. század közepén Szent Mihály tiszteletére szentelték. Karcsú tornya a csíki csúcsíves toronytípusok egyik legszebb példánya. Nemrégiben tárták fel a Szent László legenda és a Keresztút középkori freskótöredékeit. A templomkertben van az a kőkereszt, amely a feltételezés szerint eredetileg a madéfalvi vészhalmon állt.

Római katolikus templom

Vizimalom

Csíkszentmihályon a közelmúltban még öt működő vízimalom létezett. Mára egyetlen, rossz állapotú vizimalom maradt. A lisztelőmalom hajtóműve, és külső technikai felszerelése a 19. századi, őrlő szerkezete szíjáttételes, a 20. század elején modernizálták.

Vizimalom
Biális kúria

A családalapító Biális Ferenc olasz eredetű, Genovából származik, 1650 körül jött katonaként Erdélybe. A Biális udvarház 1837-ben épült a székely nemesi kúriák régen ismert stílusában, nagy telekkel és melléképületekkel körülvéve, kőkerítéssel biztosítva.

A Biálisok a legelőkelőbb székely primor családokkal házasodtak össze, így vérségi kapcsolatuk révén magasabb társadalmi pozíciókba kerültek, de tehetségük szerint is magas szinten szolgálták a csíki székely érdekeket. A XIX. század végén még osztatlan birtokkal szerepelnek a csíkszentmihályi birtok lajstromban a Minierekkel.

A Biális kúria üresen maradva, a község tulajdonába került, valószínűleg az örökösöket kielégítve, a lakóházból községháza lett. A két világháború alatt katonai öltözőnek adott helyet.

Ma posta és közbirtokosság működik benne. Az önkormányzat az épület felújítását tervezi.

Biális kúria
Cibrefürdő

Valamikor a Csíkszépvízen lakó örmények feredője volt. A községtől megközelítőleg egy kilométerre található alsó Cibrében, ahol tulajdonképpen borvízforrások sorozata van, és régen több fürdő is működött. Csíkszentmihály és Csíkszépvíz között levő Cibrefalvát az 1694. február 15-i tatárbetöréskor földig lerombolták. A fürdő neve egy ma már nem létező település nevéből ered. Végül Csíkszépvíz és Csíkszentmihály vezetőinek és lakosságának összefogásával újították fel 2007-ben annak a fürdőépítő-kalákának az ötletéből kiindulva, amely segítségével már több csíkkörnyéki népi fürdőt és borvízforrást rendbe tettek.


Cibrefürdő
Csíkvacsárcsi

Csíkvacsárcsi Csíkrákos egyházközséghez tartozik. Csíkrákos, Csíkgöröcsfalva és Csíkvacsárcsi alkotja a Kisboldogasszony Egyházközséget. A vacsárcsi kápolnát 1711-ben János Mátyás vacsárcsi születésű és Gyulafehérváron kanonokként tevékenykedő főesperes építtette. 1982-ben a kápolnát a lakosság összefogásával, és kitartó munkájával új stílusú, modern templommá bővítik. Itt található Beczássy Antal, csíkszeredai festőművész Urunk Színeváltozása című oltárképe.

Csíkvacsárcsi templom

A Sándor kúria maradványait (16. század) szintén a faluból említik (a Rákos-patak mentén). A kúria romjai műemlékek Hargita megyei hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepelnek. Állítólag 1533-ban  itt írták a Csíki Székely Krónikát. Első másolatát a Csíki Székely Krónikának 1796-ban Farkas Nepomuk János küldi el Csíksomlyóról Aranka Györgynek. Nyomtatásban 1818-ban jelenik meg először. Jókai is megemlíti a Bálványosvár című alkotásában. Nagyon sokan komolyan vették, többek között Szabó Károly és Orbán Balázs. Ezt csalárdságnak, szemfényvesztésnek, koholmánynak tartotta Jerney Károly és Nagy Géza. A tudományos kutatók Szadecky Lajos hatására nem tekintették hivatalos okiratnak a krónikát. 1905-től már nem vélték „titokzatos nemzeti értéknek”.

Sándor kúria maradványai

Jókai is megemlíti a Bálványosvár című alkotásában. Nagyon sokan komolyan vették, többek között Szabó Károly és Orbán Balázs. Ezt csalárdságnak, szemfényvesztésnek, koholmánynak tartotta Jerney Károly és Nagy Géza. A tudományos kutatók Szadecky Lajos hatására nem tekintették hivatalos okiratnak a krónikát. 1905-től már nem vélték „titokzatos nemzeti értéknek”.

A község legrégebbi székely kapuja Csíkvacsárcsiban található, a 173. szám alatt. A XIX. században állíttatott székely kapu latin felirattal van ellátva. A kapu tulajdonosa Imre Dánielné. A kapu nagyon rossz állapotban található, habár a tulajdonos próbálta felújítani, és minél jobban megőrizni eredeti formájában.


Vacsárcsi iskola

1913-ban dr. Balló István királyi tanfelügyelő, gróf Zichi János közoktatási miniszter idejében a magyar állam a régi iskola visszaengedése mellett a község telkén egy új modern, két tantermes iskolát építtetett egy holdnyi területtel. Az iskola tanítói lakással voltak ellátva, ahol ma óvoda működik. Az iskola az első világháború idején a felszerelésének nagy részét elveszítette. 2008-ban állami támogatással közművesítették és teljesen felújították a vacsárcsi iskolát.

Ajnád

Csíkszentmihálytól északra települt, és csaknem összenőtt vele. A 124-es megyei úton közelíthető meg. Csíkszeredától 22 km-re terül el. Csíkszentmihály 4-ik tízese volt (Ajnád tizede). A falu neve török eredetre utal (ayna törökül tükröt jelent). De az ”alj-nád” a mélyen fekvést jelentő (azaz mocsaras, nádas hely) szavak összetartozását is jelentheti. Ajnád barokkos, kőkerítéssel övezett templom nagyságú kápolnája 1846-ban épült a korábbi gótikus kápolna helyére. Az 1936-ban hatósági rendeletre eltűntetett magyar koronát fedő festéket 1940-ben sikerült eltávolítani.

Templom

Lóvész

Csíkszeredától 25 km-re, a csíkrákosi elágazótól 13 km-re terül el, a 124-es megyei út végében. Tipikus hegyvidéki szórványtelepülés. A vízválasztón terül el. Területén a Lóvészi-tető érintésével a madéfalvi-gyimesi vasútvonal halad át, amelyet 1897. október 18-án adtak át a forgalomnak.

Lóvész közigazgatásilag Csíkszentmihályhoz tartozó hegyvidéki település. Csík vidékének egyetlen román faluja. Lakóinak jó hányada vasúti alkalmazott. Lóvész kialakulása 18. század elejére tehető, amikor Moldovából románokat telepítenek Szentmihály határába.

A falutól északkeletre emelkedő Lóvész-tető (Vf. Livezii) magassága 1288 m. A 100 méterrel magasabb Bocs tetőn át Kerekbükkre (1405 m), majd innen a Naskalatra (1550 m) juthatunk fel. A szórvány házai erdős környezetben terülnek el.

Lóvészi panoráma

Karakó híd

Az 1897-ben épült viadukt a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64,44 m magasban. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindkét világháborúban felrobbantották, mai alakját 1946-ban nyerte el. A viadukt közelében található Görbepataki (lóvészi) vasúti alagút teljes hossza 1223 m. Itt használtak először faragatlan terméskövet a felmenő falazáshoz és a boltozathoz. Az építésen dolgozó olasz kőművesek Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné emlékére egy kőtalapzatot készítettek hargitai andezitből, melyen vélhetőleg Sissi mellszobra volt látható.  A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó völgyhíd, nevét a Karakó-patakról kapta, amelyet átível, legnagyobb magassága 64 méter. Tévesen használják a környékbeliek, ugyanis Krakkó-hídnak mondják. Talán népetimológia, hiszen kialakulhatott a sokak számára ismert lengyel városnév Krakkó mintájára is.

1896-ban nyitották meg a Sepsiszentgyörgy—Csíkszereda vasútvonalat, a Csíkszereda—Gyimes vasútvonal építése már javában folyt. Előzőleg viszont kijelölték a vasút nyomvonalát. Ezzel kapcsolatban viszont több anekdota is létezik. Az egyik szerint a szépvízi örmények nem akartak területet átengedni a vasútépítés céljaira. A másik szerint épp az örményeken álltak bosszút a tervezőmérnökök, mert egy szépvízi bálon összetűzés volt a mérnökök és az örmények között egy szép örmény lány miatt. Ezért a mérnökök úgy tervezték a vasútvonalat, hogy ne érintse Szépvízet.

Pedig Szépvízen keresztül könnyebb lett volna megépíteni a vasutat a Gyimesekbe, egy alagúttal és kisebb hidakkal megoldható lett volna az építés. A tervezők mégis a nehezebb megoldást választották, talán stratégiai okokból, mert háború esetén könnyen használhatatlanná lehetett tenni. S ezt meg is tették a két világháború idején.

Az építés munkálatai 1885. szeptember 11-én kezdődtek, a kőművesmunkát olasz szakemberek végezték. A pilléreket egyszerű terméskőből, helyenként faragott kőből rakták kötőanyag segítségével, helyenként faragott kővel egészítették ki. A felszíni kőművesmunkát 1896. május 6-án kezdték el és október 10-én be is fejezték. A pillérekre a vasszerkezet szerelését 1896 decemberében fejezték be, és a hidat még ebben a hónapban átadták a megrendelőnek. Közben épült a vasút többi szakasza. A Karakó-patak völgyhídja, mely 226 méter hosszú, és 64 méter magasságban két hatalmas kőpillérre támaszkodva három hídmezővel — kétoldalt kis falazott „rávezető” viaduktokkal —épült. Ez a műtárgy a 19. századi magyar vasútihíd-építés egyik csúcsteljesítménye. Középső, acélrácsos tartója 102 méter fesztávolságú. Másutt is épített a MÁV ilyen méretű hidakat, de a Duna-hídjainktól eltérően ez magashegységben, nehezen megközelíthető terepen valósult meg. Ferdén rétegződött altalajra támaszkodó kőpilléreihez a környező kőbányákból nem tudtak alkalmas építőkövet nyerni, miért is 25, illetve 40 km távolságból, szekéren kellett több ezer m3 követ a Hargitáról illetve a Tarhavasról a helyszínre fuvarozni. A magasan fekvő hídszerkezethez állványt kellett ácsolni. Megjegyzendő, hogy az ilyen nagy fesztávolságú völgyhidak építését szolgáló állványzatok ácsolása a hídépítés egyik igen nehéz fázisát jelentették, így ebben az esetben is. A hidat mégis alig egy év alatt felépítették.

Vígan robogtak át a vonatok a hídon 1916. augusztus 28-ig, amikor az addig semlegességet hirdető Románia csapatai váratlanul betörtek Erdélybe. A gyimesi román—magyar határnál csak néhány határőr és vámhivatalnok volt. Visszavonuláskor a németek felrobbantották a hidakat, kivéve a Ladók völgyhidat. A román csapatok Erdélyből való kiűzése után 1916 decemberében megkezdődött a völgyhíd helyreállítása.

A második világháború idején, amikor újra visszavonulásra került sor a németek az összes nagy hidat és az alagutat felrobbantották. A benyomuló román és szovjet csapatoknak nagy szükségük volt a vasútvonalra, ezért ideiglenesen helyreállították a hidakat. A háború után most már a román vasút írt ki pályázatot a végleges híd felépítésére. A jelenlegi híd építése 14 hónap alatt 1946. július 12-én fejeződött be.

Az impozánsan kibontakozó híd alatt eltörpül az ember a méretekhez képest. Megtalálhatók a felrobbantott hídpillérek is. Végigsétálva a hídon, lent a mélyben látszik a Karakó-patak völgye. A hídról szép időben nagyon messzire ellátni a Csíki-medencének a középső részébe.

Karakó-völgyhíd
 
Csíkrákos PDF Nyomtatás E-mail
Latnivalók, Műemlékek

Elhelyezkedése:

A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.

Látnivalók:

- A Bogát, a Vár és a Szilos patak közötti kiszögellő hegyfokon bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén most Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.

- A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti melegfürdőben hasznosítanak, míg hidegforrását ivóvízként hasznosítják. - A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a 13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt. A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.

- Kisboldogasszony tiszteletére szentelt erődített római katolikus templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetőjét.

- A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, itt született Cserei Mihály emlékiratíró, kinek főműve az Erdély Históriája.

- Szökő Láp, mely Székelyföld egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt lápja, itt szép számban tenyésznek jégkorszaki maradványfajok is.

A székelyek ősi gyülekezőhelye, 1039-ben itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Szilos patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt.

Csíkrákos Kisboldogasszony néven ismert egyháza a vidék templomainak szerkezetében és részletekben is mintája. Valójában a göröcsfalvi határ északnyugati végében, a falu felett vonuló Köd-hegy oldalában fekszik és anyaegyháza volt a XVIII. századig Göröcsfalva, Madéfalva és Vacsárcsi nevű szomszédos falvaknak.

A XIV században minden bizonnyal létező, román stílusú templom maradványaként tartjuk számon a hajó déli bejáratának félköríves ajtókeretét, melyet két hengertag díszít. Feltételezhető az is, hogy az együtteshez képest feltűnően rövid és keskeny hajó eredete is románkori. Az viszont bizonyos, hogy a hajó keleti fala és ennek belső felén lévő freskó korábbi a gótikus szentély csúcsíves diadalívénél, melynek behelyezésekor a baloldali freskó egyik alakját félbevágták. A templom szentélye gótikus. Háromszakaszos keresztboltozatának bordái, kúpban végződő orsós gyámkövekre támaszkodnak. Ezeknek egykor mindenikét címeres pajzsok díszítették. A templom jellegzetessége, hogy a szentély tengelye a hajóétól 8 fokos szöggel elhajlik. A déli oldalszárnyat 1758-ban toldották a szentélyhez. Ekkor toldják meg az északi oldalon a sekrestyét és építik mellé az oldalkápolnát. Ugyanekkor, vagy kevéssel ezután épülhetett a déli oldal árkádos folyosója.
Ami a templom iránt az érdeklődést leginkább felkeltette már a múlt század végétől fogva, az a tornya, pontosabban a tornyon található alakos díszítés. Az eddigi ismeretek alapján a toronytest egyidősnek bizonyult a szentéllyel, vagyis a XV. század végén épülhetett.

A csíkrákosi vártemplom

Bogáti kápolna

A Bogáth, a Vár- és Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is. Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt; lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található; erődítve, mert e hegyek észak-keletre kirúgó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképpeni vár, azon a helyen, hol most a kápolna fekszik. A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bírt. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak a keleti oldalon —hol a hegy meredeken van leszelve —szűnik meg.

E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelítését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.

Bogáti kápolna

Csíkrákos határa különösen gazdag vizes élőhelyekben. Ilyenek a hegyi patakok, vizenyős rétek, lápok és kis tavak. A falutól közvetlenül nyugatra és északnyugatra eső területeken különleges, jó állapotban megmaradt tavak, lápok és patakok vannak jelen.

A Szökő Láp (Rákosi Sáté) Székelyföld egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt lápja. A Madarasi Hargita csúcs (1800 m) északkeleti lejtőjén terül el, a Szökő Patak forrásvidékén, egy lucfenyvesekkel övezett, elláposodott tisztás formájában. Körülbelül 25-30 hektárnyi területet foglal el, 1700-1600 m magasságban. A vulkáni kitörések idején a hegyoldalban létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti száz-százötven méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz. Az innen kibuggyanó forrásvizek lassú lefolyásúak és a talajt alaposan átitatják, létrehozva egy különös, lápos-tőzeges élőhelyet. Néhol időszakos patakokat találunk, amelyek a forráslápokban eltűnnek. A tisztáson helyenként törpe lucfenyőkkel tüzdelt dagadólápok emelkednek ki. Ahol a hegyoldal erősen lejteni kezd, a víz újra előbukkan és létrejön a bájos vízeséséről jól ismert Szökő Patak. Az itt található dagadólápok és forráslápok az emberi beavatkozásokra roppant érzékeny élőhelyek, ezért természetvédelmi értékük kiemelkedő. Bennük szép számban tenyésznek jégkorszaki maradványfajok, amelyek túlélését a Hargita hegység hűvös klímája segítette elő. Nagyrészük a ritka és sérülékeny fajok “vörös listáján” szerepel. Habár a területet sűrűn látogatják turisták, nagyon meglepő, hogy a láp létezéséről alig van tudomásuk. A megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlanul megrongálódhat, értékét elveszítheti.

Csíkrákos különleges növény és állatfajai

Közönséges rence (Utricularia vulgaris L.)
„Húsevő” hínárszerű növény, mélyebb tavakban figyelhetjük meg. Levelein hólyagszerű képződmények vannak, amelyek képesek magukba szívni apró gerinctelen állatokat.

Lebegőkandics fajok
A tavacskák vizének apró rákjai, köztük egy nagyon ritka faj, amely Romániában csak a székelyföldi medencékből ismert.

Kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)
Európa északi részén költő madárfaj, Romániában átvonul, de a székelyföldi lápokban költ is.

Tőzegeper
Jellegzetes lápi növény, látványos bordópiros virága és kúszó szára van. Termése hasonlít az eperre, de nem ehető.

Cserei-kúria

A Cserei-kúria a Cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza. Cserei Mihály Erdély történetírója volt, aki sajátos erdélyi gondolkodásával azt hirdette, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A Cserei-kúria 1667-ben épült, ugyanez év október 21-én született Cserei Mihály. A Cserei család legutolsó sarja Cserei Zsuzsanna volt. 1712-ben halt meg. Vele kapcsolatban érdekes irodalomtörténeti vonatkozású dologról emlékezhetünk meg. Az egyházközség irattárában található feljegyzések szerint ugyanis „nem gyűrűs” mátkája volt Mikes Kelemennek. A család azonban ellenezte a házasságot, és Zsuzsannát Bécsbe vitték, hogy így a fiatalokat elszakítsák egymástól. Ez sikerült is mert mire Zsuzsanna hazakerült, Mikes Rákóczival külföldre bujdosott.

A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látható a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerenda.

 
Madéfalva PDF Nyomtatás E-mail
Latnivalók, Műemlékek

Elhelyezkedése:Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál, az Olt két partján fekszik.

Látnivalók: - Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.- Római katolikus temploma 1913-‘14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.

Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven. 1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen („madéfalvi veszedelem”). Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Madéfalva vasútállomása


Madéfalva életében jelentős változásokat hozott a vasút. Az első vasútvonalat 1897. április 5-én avatták fel. A 72 km hosszú sínpálya Sepsiszentgyörgytől Madéfalváig terjedt. Egy fél év múlva, október 18-án helyezték forgalomba a Madéfalva-Gyimesbükk (42 km) vonalat. Madéfalva jelentős csomóponttá vált, a 20. század elején a községben akkora vasúti központ volt, mint ma Marosvásárhelyen. A madéfalvi vasútállomás az évtizedek folyamán többször változtatott nevet. A két világháború közötti időszakban Ciceu és Petru Rareş néven szerepelt, a magyar világban, 1940-1944 között visszakapta egykori nevét: Madéfalva. 1945-től Ciceu (Csicsó) néven jegyezték a hivatalos dokumentumokban. A helyi tanács kezdeményezésére 2005. április 22-től ismét Siculeni-Madéfalva tábla várja az utasokat.

Madéfalvi veszedelem

Madéfalva az 1764. január 7-i székely mészárlás, a Madéfalvi Veszedelem eseménye által írta be nevét a történelembe. A Mária Terézia császárnő által szervezett határőrség elleni tiltakozásnak több mint 200 székely vértanú esett áldozatául. Csíki és háromszéki férfiak gyülekeztek Madéfalván, hogy ellenállást tanúsítsanak az önkényes határőrség szervezése ellen, ám január 7-én hajnalban ágyútűzzel ébresztette és kegyetlenül mészároltatta le a menekülni nem tudó ártatlan lakosságot az osztrák katonaság.



Siculicidium emlékmű

Jézus Szíve templom

A falu templomának alapkövét ünnepélyes keretek között 1913. július 27-én tették le Bálint Lajos főesperes-plébános jelenlétében. Az építkezés Bíró Ferenc plébános szolgálata alatt történt Lobenschusz József okleveles mérnök, építőmester vezetésével. A neves építész készítette a színes üvegezést, a kórus alatti nyílások vasráccsal való teljes elzárását és az oltárasztalt. A képviselőtestületi közgyűlés fennmaradt jegyzőkönyvei alapján minden családnak 25 koronát kellett fizetnie, ebből fedezték a költségek egy részét. Az egyházközség akkori gondnoka saját költségén megrendelte a téglát egy csíkszenttamási téglavetőtől, azonban a mérnökök és olasz mesterek nem találták alkalmasnak a minőséget, és gyári téglát vettek az építéshez. A szájhagyomány szerint a templomépítés költségeinek egyharmadát Meskó Kálmán és családja állta, ő volt az egyházközség gondnoka.


Jézus Szíve templom

A templomépítést az állam is támogatta. A falubeliek főleg közmunkával járultak hozzá. Szájhagyomány szerint a mestereknek 14 férfi segített, akik nem vonulhattak be katonának a háborúba. A plébánián található Domus História viszont írásos bizonyítéka annak, hogy a templom többnyire asszonyok segítségével és munkájával épült fel: ” 1914. június 9. A munka reggel 8 órakor kezdődött, 24 munkaerővel, voltak férfiak is vagy haton….”A gyerekek is kivették a részüket a közmunkából. A püspök által is jóváhagyott gyűjtőív szerint a templomot a Szentháromság tiszteletére akarták szentelni. A neogót-vegyes stílusú templomot 1923-ban szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly püspöksége alatt, de nem Szentháromság hanem Jézus Szíve tiszteletére. Jézus Szíve mozgó ünnep. Úrnapja utáni kilencedik nap (péntek) Jézus szentséges szívének ünnepe. A templomszentelés nagy ünnep volt Madéfalván. Böjtöléssel, imával, virrasztással készültek a hívek. Bíró Ferenc plébános a következő tájékoztatót tette közzé: „ …Kedves jó híveim! Kettőt kérek tőletek: 1. Figyelmet és fegyelmet! A szentelés napján. 2. Ma maradjon mindenki a családjában! Ráadásul: vendégeiteket szívesen lássátok —az Úrban! Szerető Lelkiatyátok 1923. júl. 14.”

A templomot az évek során többször javították. A villanyáramot 1965-ben, Erőss József plébános szolgálati ideje alatt vezették be. A két mellékoltárt Kicsid Géza plébános idejében állították. A templomot Bali Lajos festette ki. A csatornázás, a templomkerítés építése Lajos Balázs idejében készült. Hajdó Vilmos szolgálati ideje alatt a templomot kívülről újrafestették. Legutóbb 2005-ben újították fel Bartalus Zoltán jelenlegi plébános szolgálata alatt, bevezették a központi fűtést és kifestették, a villanyhálózat teljes kicserélésére is sor került.  A templom épületét körülvevő emlékszobor a 1948-as szabadságharc elesetteinek emlékére, a Zöld Péter szobor, valamint a nemrégiben állíttatott Jézus Szíve szobor mind azt hirdeti és jelképezi, hogy Madéfalva próbálja megőrizni és megtartani ősei emlékét és tisztelni azok munkáját.          
Madéfalva község területén közel 100 darab székely kapu található. Ezek közül a legértékesebb a 613 szám alatt található a tulajdonosa László József. A kaput állíttatta özv. Szentes Gyuláné, 1944. május 17-én.Felirata: “Szíves vendéglátó e kapu gazdája, de az álnok és hízelgőt végkép kizárja”.


I. Világháborús emlékmű

1914-ben az első világháború kitörésekor a madéfalvi férfiakat is besorozták. Az első világháború csataterein 64 madéfalvi katona vesztette életét. 
A haza védelmében elesett magyar katonák emlékét a templom udvarán felállított emlékmű őrzi, amelyet 1940-ben a magyar világ “visszatérésének emlékére” állíttatott Balog Antal és neje, szül. Antal Rózália.

A Zöld Péter pap szobra réz lemezekből készült, a magassága 2,30 m, talapzattal együtt 4,50 m. A madéfalvi római katolikus templom udvarán áll. Állítatta Oláh Ilona. Állítva 2005. június 3-án.

Jézus Szíve szobor: fából készült, magassága 2,20 m, talapzattal együtt jóval 4 m felett van. A madéfalvi római katolikus templom udvarán áll. Állíttatta Oláh Ilona. Állítva 2006. június 23-án.


A madéfalvi oktatási intézményről 1789-ből maradt fenn első írásos emlék. Szepessy Ignác erdélyi püspök 1823. szept. 12-én keletkezett levelében említést tesz a tanítók jövedelméről, ami azt bizonyítja, hogy komoly oktatás folyik a községben. 1885-ben építették a mostani Zöld Péter Általános Iskolát, az iskola új szárnyát viszont 1953-ban építették. 1936-ban betelepedett román vasutasok kérésére iskolát létesítettek a volt magyar királyi csendőrlaktanyától nem messze, ahol két nyelven (románul, magyarul) folyt az oktatás. 1945-ben államosították az iskolát. Az I-VIII. osztályos iskola 1991-ben vette fel a Zöld Péter nevet.  Jelenleg az iskolában lelkesen folyik az oktatás, a jól felkészült pedagógusok Zöld Péter szellemében próbálják nevelni, irányítani Madéfalva jövőjének a biztos alapját, biztos talaját, hiszen olyan utódaink kezébe kerül majd a vezetés, amilyen gyerekeket engedünk ki az iskola falai közül az élet csatatereire.


Zöld Péter Általános Iskola

 

 
Csíkcsicsó PDF Nyomtatás E-mail
Latnivalók, Műemlékek
Csik-Csicsó a Szépviznek Oltba szakadásánál fekvő csinos székely falu, nevezetes káposztájáról, melyet az Olt téri kertekben oly nagy mennyiségben termelnek, hogy nem csak Csikot ellátják a magyar konyha e kedvencz czikkével, hanem egész Brassóig, s csicsói káposzta mindenütt nagy hirben van.

Elhelyezkedése:

Csíkszeredától 5 km-re északra a Szépvíz-pataknak az Oltba torkollásánál fekszik.

Látnivalók:

- Római katolikus temploma 1783-ban épült, mai formáját 1839-ben nyerte el.

- A falu északi részében álló kastély a 17. század végén épült.

Az Olt és a falu között elterülő rétet nevezzük káposztás kertnek, ahol nagyon finom és jó káposztát termelnek. A káposztavágásnak ez a szoros, naphoz kötöttsége az idők folyamán megváltozott, most már saját szükségletnek megfelelően termelnek, csak néhány gazda termel nagyobb mennyiségben. Csicsó gazdasági életéhez szorosan hozzá tartozik egy évtizedek óta fennmaradt népszokás, az október 16-ai Gál-napi káposzta szüret, vagyis káposztavágás. Csicsó már a fejedelemség idejében is híres volt a jó minőségű káposztájáról, sőt még Bethlen Gábor fejedelem konyhájára is szállítottak a csicsói káposztából. Gál napján szokás volt mulatságokat rendezni a falu egyik fő utcáján, ahol a káposztát szállító szekerek vonultak a levágott káposztával, sátrakat állítottak fel, a különböző árusok kínálgatták portékájukat, a zenészek húzták a jobbnál jobb  nótákat. Másnap szekerekkel a megmaradt fölösleges káposztát a környező falvakban árulták, de sokszor Brassóig, sőt Marosvásárhelyig is eljutott a finom ízletes csicsói káposzta.

Csicsói káposzta

Csicsó vára Csíkcsicsótól délnyugatra, a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén. Felkeresése a Csíkcsicsóból induló, Oltfalun is átvezető földúton lehetséges. Ez a jelzett út nagyjából nyugati irányban haladva egészen a várrom közelébe vezet.

Benkő Elek így ír a várról: ”Az Olt völgyétől 7 km-rel Ny-ra fekvő, 933 m magas, 80x23 m-es hegytető /”Várkőszikla”/ É-i peremét ívesen kanyarodó, helyenként vízmosásoktól megszakított kőfal maradványa határolja. A plató többi részét függőleges sziklafal övezi, ezeken a helyeken nem emeltek falat. A közeli csíkrákosi várral ellentétben, a Csicsóvár fala keskenyebb /1,32-1,56 m/ és kisebb, laposabb kövekből, lényegesen több habarcs felhasználásával készítették.” A szabálytalan alaprajzú sziklavár 65 m hosszú, 25-30 m széles. Növényzettől benőtt alapfalai az É-i oldalon 1-2 m magasan ma is megfigyelhetők. A közeli, csíkrákosi pogányvárhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer harmadik lépcsőjének tagja lehetett. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek a zárda megépítése előtt egy ideig ebben a várban laktak.

Csicsó várának romja

A csíkcsicsói templom a falu központjában található közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. A templom oszlopos része kápolna volt az 1300-1400-as években, amelynek átalakítását a lakosság számának növekedése indokolta.

A hagyomány szerint a főoltár bal oldalának végébe az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. A szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható. A külső támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.

Csíkcsicsói templom

A faluval szemben, az Olton túl az „Egermelyék” nevű lapály terül el egészen a Hargita lábáig húzódva.

A lapály Nyugati végénél az Egres és Várpatak között magas sziklagerinc látható, az egykori csicsói vár. Beltere nagyon kicsi, hossza 98, szélessége 24 lépés. A fal forró mész segítségével összeillesztett lapos kövekből épült 3-4 méter magasra.

Csíkcsicsó ilyen jellegű történelmi emlékkel is büszkélkedik. De nemcsak történelmi emlékben gazdag, de gazdag természeti kincsekben is. Így a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a kaolin, ezen kívül gazdag bővizű borvízforrásokban. Jelentős a messzi földön gyógyító hatásáról ismert mofetta, amely reumatikus és érrendszeri valamint az izületi és asztmás betegségek gyógyítására alkalmas. Nagyon sokan keresik fel gyógyulást keresve. A csicsói Hargita télen a téli sportok paradicsoma. Belföldről és külföldről egyaránt nagyon sok turista keresi fel.

A kaolin-bánya felszíne Csíkcsicsó biztos léptekkel halad a fejlődés útján, évente jelentős beruházásokkal fontos korszerűsítési munkálatokat, építkezéseket valósítanak meg. Folyamatosan útszakaszokat újítanak fel, illetve aszfaltoznak le.

Nemrég új hidat építettek az Olt folyón, ami a település számára kiemelten fontos, ugyanis ezen keresztül közelíthető meg a községhez tartozó Oltfalu és Csaracsó települések, illetve a csicsói gazdák földjeinek, kaszálóinak és erdőtulajdonának több mint háromnegyede. Oltfalu a község apró települése, csendes, békés kis falu. Lakói gazdálkodásból, állattenyésztésből élnek. Mivel a terület nagyobb része szántás-vetésre alkalmatlan, legeltetésre használják a földeket. Koratavasztól késő őszig több juhsereget és marhacsordát hajtanak az erdőalatti tisztásokon. A legeltetés, mint évről-évre ismétlődő tevékenység, egy szakosodott foglalkozás kialakulását eredményezte, a pásztorkodásét. A juhállomány őrzését általában egy család vállalja, ami számukra mindennapos hajnaltól késő estig tartó munkát jelent. Az év nagyrészében az esztenán élnek, minden kényelmet nélkülöző körülmények között. A juhnyáj naponta háromszor ad tejet, amit a pásztorcsalád dolgoz fel, készítenek zsendicét, ordát, sajtot és túrót.

Juhnyáj

Az esztenákat időnként turisták, vásárlók keresik fel, itt találják a legfrissebb, legízletesebb juhtej termékeket. A faluhoz legközelebb eső esztenához Csaracsón keresztül vezet az út. Csaracsó a községhez tartozó kicsi település, egykor fűrészmalmairól és a fenyőpálinka-főzésről volt híres.

Napjainkban a vidéki életformát kedvelő városi lakosság, vagy a pihenni szándékozó vendégek látogatnak ide, új házakat építenek. Csíkcsicsó az egész országgal összeköttetésben áll, így bárhonnan könnyedén megközelíthető.

A Hősök Emlékműve

2006. október 14-én a falu népe, valamint számos vendég jelenlétében avatták fel. A nagyméretű emlékmű összetevői: kő, réz és márvány, központi alakja egy magába roskadó, könnyező anya, mintegy ”kései siratóként” az elvesztett apáért, fiúkért, férjért. Az emlékművön a következő felírat olvasható: „A Szabadságért és Hazáért elesett csíkcsicsói Hősök emlékére állíttatta a kései utódok hálás kegyelete. 2006”

„Nagy az, aki a hazát naggyá teszi.” (Vörösmarty Mihály)

 


 

Térkép

Fényképalbum

KIADVÁNYOK, MÉDIÁK

Honlapajánló